Kövess minket!

NewsletterGoogle+RSS
Feliratkozom a heti hírlevélre

Utolsó hozzászólások

06/06/2014 - 23:24Márk

És alakul a benzines common rail :D Hogy utána mi lesz a következő azt én speciel kiváncsian várom

06/06/2014 - 22:46Márk

Szerintem logikus az elgondolás,vegyünk példának egy léghűtéses motort (mondjuk egy simsont) A hűtőbordák nagyobb felületet biztosítanak a hő átadásának de ha egyhelyben járatom hamar felmelegszik, ahhoz hogy ténylegesen megtörténjen a hőátadás a levegővel haladnom kell így folyamatosan cserélődi

04/25/2014 - 17:41zsolt

nem is lehet összehasonlítani.

Új magyar bioinformatikai eszköz

2014.08.07.
A metagenomikai teleszkóp segít felderíteni az emberi fehérjék eddig ismeretlen működési formáit

Az ELTE Matematikai Intézet és az MTA Természettudományi Kutatóközpont, valamint a BME kutatói olyan módszert dolgoztak ki, amely az emberi fehérjék és enzimek eddig ismeretlen működési formáinak felfedezéséhez vezethet. Az elméleti eszköz a sejteket károsító folyamatok elleni védekezést is segítheti - olvasható az ELTE közleményében.
   

"Extrém körülmények között élő baktériumközösségeket vizsgálunk: például száz Celsius-fokon, azaz forró vízben vagy szélsőségesen savas környezetben élő mikroorganizmusokat. Megkeressük az ilyen mikrobák genetikai tervrajzában található, egyes fehérjékre jellemző lényegi mintákat, és ezen információra támaszkodva egy új kétlépéses módszer segítségével eddig ismeretlen emberi fehérjefunkciókat azonosítunk" - magyarázta Grolmusz Vince.
    

A Vértessy Beáta (MTA TTK, Enzimológiai Intézet és BME, Alkalmazott Biotechnológiai és Élelmiszer-tudományi Tanszék) és Grolmusz Vince (ELTE Természettudományi Kar, Matematikai Intézet) által közösen vezetett munkában a kutatók létrehozták az elméleti "metagenomikai teleszkópot", vagyis azt a bioinformatikai eszközt, amelynek segítségével egyes enzimcsaládokból kiindulva a család tagjaihoz hasonló fehérjéket keresnek.
   

Az itt talált új fehérjéket a teleszkóp segítségével "leképezik" emberi fehérjékre és a képekből következtethetnek egyes emberi fehérjék még nem ismert funkciójára.
    

A metagenomika az utóbbi tíz évben virágzásnak indult tudományterület, amely az élőlények azonosítására és a törzsfára való besorolására a DNS-szakaszaikban található információt használja. A területen végzett kutatások olyan felismerésekhez vezettek, amelyek alapjaiban rengettek meg számos feltevést: kiderült például, hogy az addig szinte sterilnek vélt tengervíz vagy anyatej mikroorganizmusok sokaságát tartalmazza, hogy egyes hőforrások száz Celsius-fok körüli hőmérsékletű vízében egysejtű lények élnek és szaporodnak - írta a közlemény.
    

Jelenleg azt kutatják, miként hasznosíthatók a felfedezések az orvostudományban és a vegyiparban. Sok betegségről és ezek kezeléséről alkotott ismereteket változtathatnak meg az új eszközzel szerzett információk.

 

Forrás: MTI

Cikk értékelése: 
Szerző: Brigitte

Új hozzászólás

Filtered HTML

  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • Engedélyezett HTML jelölők: <a> <em> <strong> <cite> <blockquote> <code> <ul> <ol> <li> <dl> <dt> <dd> <br> <p>
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.

Plain text

  • A HTML jelölők használata nem megengedett.
  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.

Kapcsolódó cikkek

Megválaszoltnak tűnik az a vitatott kérdés, hogyan alakul ki a mágnesesség alacsony hőmérsékleten a gallium-mangán-arzenidben
Az univerzum leggyorsabb dolgát sikerült a rekordot jelentő egy percig megállítani. A fény ennyi idő alatt mintegy 18 millió kilométert tenne meg teljes sebességgel – több mint 20 fordulót a Holdig.
Innovatív méréstechnikai eszközöket fejlesztett ki a Mirrotron Kft. a bio- és nanotechnológiai alapkutatásokhoz.
A szegedi lézerközpont kivitelezése ősszel indulhat el, a kutatások pedig 2016 elején.

Friss hírek

A Georgia Egyetem kutatói mágnesezhető nanorudakat juttattak egerek véráramába, majd forgó mágneses mezővel és ultrahang gerjesztéssel mozgásba hozták a kis nanomotorokat.