Az ELTE kutatói magyarázatot találtak arra, hogy miért gyakoribb az időskori betegség a nőknél – közölte az egyetem Kommunikációs, Marketing és Rekrutációs Igazgatósága. Fellner Máté mesterszakos és Varga Bálint doktori hallgató Grolmusz Vince professzor vezetésével rájöttek, hogy a férfiak hippokampuszának kapcsolatai szabályosabbak, mint a nőké, ez a felismerés pedig magyarázatot adhat arra, hogy a nőknél miért fordul elő gyakrabban betegség. Az ELTE PIT Bioinformatikai Csoportjának kutatói a PLOS ONE folyóiratban jelentették meg új cikküket.

A tudósok azt vizsgálták, hogy melyik területekhez kapcsolódik a leggyakrabban a hippokampusz. Megnézték, hogy mely, legfeljebb 4 terület fordul elő legalább 80 százalékos gyakorisággal az alanyok agygráfjában, és ezen szomszédok eloszlását számították ki a férfiak és a nők agygráfjaiban. Azt kapták, hogy a férfiak esetében sokkal több gyakori szomszédhalmaza van a hippokampusznak, mint a nőknél.

Az agy talán legtöbbet vizsgált területe a tengeri csikóhoz hasonló alakú hippokampusz, amely a rövidtávú emlékek tárolásában és a térbeli tájékozódásban is fontos szerepet játszik. Ez a terület annyira fontos, hogy sok agykutató egész tudományos karrierje során csak az aránylag kicsiny hippokampusszal foglalkozik. A neurodegeneratív betegségek, így az Alzheimer-kór is elsőként a hippokampuszt betegíti meg, ezért is az első tünetek egyike a rövidtávú memória zavara.

Az agyi tevékenységek a különböző agyi területek együttműködéséből alakulnak ki, ezért alapvető fontosságú az agyi kapcsolatok tanulmányozása. Az agy egyes idegsejtjei közötti kapcsolatok hálózatát, az emberi konnektomot vagy agygráfot a kutatók még nem tudták teljesen feltérképezni, főleg azért, mert nem áll rendelkezésre olyan módszer, amellyel a 80 milliárd idegsejt kapcsolata felderíthető – áll az összegzésben.

Eddig összesen 450 marsrengést figyeltek meg, amelyek információval szolgálnak a bolygó belsejéről. Ezek közül eddig 174-et értékeltek ki, amelyek a misszió első tíz hónapjában történtek. Az eredmények azt mutatják, "hogy a Mars egy szeizmikusan aktív bolygó, amelynek lemezmozgásai elsősorban a Cerberus Fossae régióra jellemzőek. Ez jól passzol a régióban látható vetődésekhez" – foglalta össze Günter Kargl, az Osztrák Tudományos Akadémia (ÖAW) Űrkutató Intézetének (IWF) munkatársa. "Összességében a Mars aktívabb, mint ahogyan sokan várták, de az adatok egybevágnak a modellek becsléseivel, amelyeket a misszió tervezésekor végeztünk" – tette hozzá.

Az eddig kiértékelt marsrengések közül 24-nek volt 3 és 4 között a magnitúdója – közölte a Zürichi Műszaki Egyetem (ETH). Ezeknek a rengéseknek a hullámai a Mars köpenye által terjednek szét. A többi 150 rengés kisebb magnitúdójú volt, a rengéseik központja nem volt olyan mélyen, a hullámok pedig magasabb frekvenciájúak voltak, melyek aztán csak a bolygó kérgében terjedtek szét.

"A marsrengések hasonló tulajdonságúak, mint amilyeneket az Apollo-missziók korában a Holdon megfigyeltek. Tíz-húsz percig tartanak, mivel hullámaik a Mars kérgének tulajdonságai miatt erősen szétszóródnak" – mondta el Domenico Giardini, az ETH kutatója.

A szakértő feltételezése szerint a szeizmikus aktivitás a Marson nemcsak a lehűlés és ezzel a bolygó zsugorodásának következménye, hanem tektonikus feszültségek is okozzák. A Marson felszabaduló teljes szeizmikus energia mennyisége a Földre és a Holdra jellemző érték között van.

A misszió SEIS nevet viselő szeizmométere még a HP3 nevű mérőműszer, az InSight robotvakondja kalapálását is rögzítette. Az IWF kutatói ennek a műszernek az adatait értékelték ki. Elemezték a mérési eredmények alapján a talajmechanikai tulajdonságokat is. A közvetlenül a SEIS alatti talajréteg fizikai tulajdonságait sikerült meghatározni. Eszerint az InSight egy vékony, néhány méter mély homokos rétegen landolt, amely egy 20 méter átmérőjű, régi becsapódási kráter közepén található.

Az ETH kutatói szerint nagyobb mélységben a Mars kérgének tulajdonságai a Föld kristályos szerkezetű, úgynevezett alaphegységeinek jellemzőivel egyezhetnek, de a kéreg erősen széttöredezettnek tűnik.

Az ötezredik veseátültetést egy 52 éves férfin hajtották végre, aki az Eurotransplanton keresztül jutott veséhez, amelyet repülővel szállítottak Budapestre. Mintegy 100 ember összehangolt munkájának köszönhetően 17 óra alatt, majd egy 30 perces műtét során ültették be a szervet a betegbe, amely azonnal működni is kezdett. A férfi a műtétet követő 12. napon hazamehetett, azóta is jól van.  

Az egyetem transzplantációs és sebészeti klinikáján tavaly 130 nem élődonoros veseátültetést végeztek, ezzel az egyetem az Eurotransplant legfrissebb listáján - egy beavatkozással lemaradva - a második helyre került – mondta Merkely Béla, az intézmény rektora az ötezredik vesetranszplantációt bejelentő sajtótájékoztatón. Sokan sokat tettek azért, hogy az egyetem az európai országok hasonló intézményeinek sorában a legjobbak között legyen a transzplantációk számában. A szív- és májátültetések Eurotransplant-listáján a második helyen szerepel az intézmény, előbbiből tavaly 64-et, utóbbiból 80-at végeztek el. A rektor szerint a legfontosabb cél, hogy minél több betegnek biztosítsanak minőségi életet ezekkel a műtétekkel. Az intézményben 3500 szervátültetettet "követnek", kezelnek folyamatosan.

A betegek életéért folytatott küzdelem nem verseny, de Magyarország a szív-, a vese- és a májátültetést tekintve jó helyzetben van az európai országok között. Mindezt a magas szintű orvosképzés, betegellátás és tudományos háttér teszi lehetővé, amelyben az egyetem élen jár – emelte ki Bódis József, az Innovációs és Technológiai Minisztérium felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkára. Kóbori László, az egyetem transzplantációs és sebészeti klinikájának igazgatója elmondta, büszke arra, hogy a szív-, a máj- és a veseátültetéseknél sikerült rekordot elérniük, és javult a túlélési statisztika is.

Tavaly Magyarországon az elhunyt donorból történő szervadományozások száma 180 volt, ami tizenkettővel több az előző évinél. Agyhalottakból 543 szervet távolítottak el, és harminc élődonoros veseátültetésre is sor került 2019-ben. A szakember elmondta, tavaly 440 szervátültetés történt Magyarországon, ebből 266 vese-, 79 máj-, 72 szív-, öt kombinált vese- és hasnyálmirigy-átültetés, valamint 18 tüdőátültetés volt. A transzplantációs várólistára 612 új beteg került fel – mondta Mihály Sándor, az Országos Vérellátó Szolgálat transzplantációs igazgatója az Eurotransplant adatait ismertetve. 

A tüdőtranszplantációs program a legfiatalabb az összes közül, tüdőátültetésre csak 2015-ben nyílt lehetőség – mondta Rényi-Vámos Ferenc, az Országos Onkológiai Intézet (OOI) Mellkasi Központ és a Semmelweis Egyetem Mellkassebészeti Klinika vezetője, aki hozzátette, bízik abban, hogy ez a program is sikeres lesz, és mihamarabb beszámolhatnak az ötezredik tüdőátültetésről is.