Akár a rákgyógyításban is felhasználható eredményre jutottak az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kutatói másik két egyetem és az Magyar Tudományos Akadémia (MTA) tudósaival közösen – olvasható az ELTE közleményében.
A tájékoztatás szerint a DNS-javítás eddig ismeretlen útjaira utaló eredményeket értek el az ELTE kutatói két további egyetem és az MTA tudósaival közösen. A felismerés
is közelebb viheti a tudósokat. Az erről széles hazai együttműködésben készült publikáció a Frontiers of Microbiology című neves szaklapban is megjelent.
Számos biokémiai mechanizmus őrködik az élőlények örökítő anyagának, a DNS hibáinak megelőzésén, illetve kijavításán a sejtek osztódása során. Ezek a mechanizmusok teszik lehetővé azt, hogy a sejtek osztódása után az utódsejtekben a DNS hű másolata képződjön, a pontos genetikai információ megőrződjön a sejtekben.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem kutatói több mint kétezer baktériumfaj teljes génállományát vizsgálták meg a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Semmelweis Egyetem és az MTA Természettudományi Kutatóközpontjának szakembereivel közösen.
Megállapítottuk, hogy sok fajból hiányzik az – eddig az élethez nélkülözhetetlennek vélt – dUTPáz nevű gén, ami egy fontos megelőző hibajavító enzim, és az UNG rövidítéssel jelölt enzimmel együtt felel azért, hogy az uracil-hiba ne jelenhessen meg a DNS-ben. A dUTPáz ugyanis minimálisra csökkenti az uracil DNS-be épülésének valószínűségét, míg az UNG kivágja a DNS-ben bármilyen módon keletkező uracil-hibát. Ami még ennél is meglepőbb, hogy több ilyen baktériumban az UNG enzimet kódoló gén viszont jelen van, jóllehet idáig azt gondolták, hogy a dUTPáz enzim hiányában az UNG enzim jelenléte nagyon gyorsan a DNS felszabdalásához és így a sejt pusztulásához vezet – összegezte Grolmusz Vince, az ELTE PIT Bioinformatikai Csoportjának professzora.
Az új eredmények azt mutatják, hogy több eddig
Ezért a szakemberek úgy vélik, hogy mivel a rákos sejtek kialakulása, valamint az öregedés is a DNS hibáinak felszaporodására vezethető vissza, ez az eredmény új távlatokat nyithat a rák gyógyítása, illetve az emberi élet meghosszabbítása terén: egyes baktériumoktól eltanulhatunk új, eddig még ismeretlen DNS-javító módszereket, amelyeket eddig nem tartottunk elképzelhetőnek ‒ áll a közleményben.
A rákos daganatok keletkezésének és a kezelésekre kialakuló rezisztenciának új mechanizmusait tárta fel a teljes genom elemzése.
