Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Matematikai Intézetének és a Magyar Tudományos Akadémia Természettudományi Kutatóközpontjának kutatói olyan módszert dolgoztak ki, amely az extrém körülmények között élő baktériumközösségek vizsgálatával új emberi fehérje- és enzimfunkciók felfedezéséhez vezethet. A bioinformatikai eszközről szóló közlemény 2014. július 23-án jelent meg a PLoS ONE folyóiratban.

A Vértessy Beáta (MTA TTK, Enzimológiai Intézet és BME, Alkalmazott Biotechnológiai és Élelmiszertudományi Tanszék) és Grolmusz Vince (ELTE TTK, Matematikai Intézet) által közösen vezetett munkában a kutatók létrehozták a „Metagenomikai Teleszkópot”, azaz egy olyan bioinformatikai eszközt, amelynek segítségével egyes enzim-családokból kiindulva a család tagjaihoz hasonló fehérjéket keresnek az extrém körülmények között élő bakteriális közösségek genetikai információi (metagenomok) felhasználásával.  Az itt talált potenciálisan új fehérjéket a teleszkóp segítségével „leképezik” emberi fehérjékre, és a képekből következtethetnek egyes emberi fehérjék még nem ismert funkciójára.

A metagenomika az utóbbi tíz évben virágzásnak indult tudományterület, amely az élőlények azonosítására és a törzsfára való besorolására a DNS-fragmenseikben található információt használja. A területen végzett kutatások olyan felismerésekhez vezettek, amelyek alapjaiban rengettek meg számos feltevést: kiderült például, hogy az addig szinte sterilnek vélt tengervíz vagy anyatej mikroorganizmusok sokaságát tartalmazza, hogy egyes hőforrások 100 Celsius fok körüli hőmérsékletű vízében egysejtű lények élnek és szaporodnak, illetve, hogy a szintén sterilnek hitt egészséges tüdőnkben bakteriofágok tömege él. Jelenleg a felfedezések orvosi és biotechnológiai feldolgozása zajlik, amelyek megváltoztathatják sok betegségről és ezek kezeléséről alkotott ismereteinket, valamint számos vegyipari technológiát is.