Alzheimer-kór: kinél van nagyobb kockázata az Alzheimer-kór kialakulásának? Lassítható-e a betegség lefolyása? - Magyar kutatási eredmények

Ma Magyarországon közel kétszázezer, Alzheimer-kórban szenvedő ember él, akiknek életminősége csak a korai diagnózissal és kezeléssel őrizhető meg. Kutatócsoportok foglalkoznak magyar és nemzetközi szinten azzal, hogyan lehet a betegséget megelőzni, vagy a folyamatát lelassítani. Most két magyar eredményről számolunk be.

Alzheimer kockázata: kinél alakulhat ki könnyebben? - ELTE-SE kutatás

Bonyolultabb kockázati tényezők felismerésére is alkalmas új számítógépes módszerrel vizsgálták az Alzheimer-és és az időskori demencia kialakulásának kockázatát az ELTE és a Semmelweis Egyetem kutatói, akik eredményeiket az Archives of Gerontology and Geriatrics című folyóiratban publikálták.

Fontos kutatási terület az Alzheimer-kór kialakulásának vizsgálata
Ahogy nő a világon az idős emberek száma, úgy okoznak egyre nagyobb gondot az időskori demencia különböző fajtái, köztük az Alzheimer-kór. A betegek kezelése, felügyelete, a szellemi romlás lassítása nagy próba elé állítja a társadalmat. Ezért is fontos kutatási terület az Alzheimer-kór kialakulásához vezető folyamat feltárása, a hajlamosító tényezők azonosítása - olvasható az ELTE MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében.

Közel 6000 alanya adatait vizsgálták
Az ELTE PIT Bioinformatikai Csoportjának és a Semmelweis Egyetem II. Belgyógyászati Klinikájának kutatói (Szalkai Balázs adjunktus, Grolmusz Vince egyetemi tanár és Grolmusz Vince Kornél, a SOTE kutatója) több mint 5800 alany adatait vizsgálták és olyan tényezőcsoportokat (tehát nem csak egyes tényezőket) kerestek, amelyek elemei együttesen növelik az Alzheimer-kór kockázatát. A jelentős anyagmennyiséghez a Coalition Against Major Diseases (Koalíció a jelentősebb betegségek ellen, CAMD) együttműködése révén jutottak hozzá. Ehhez a szervezethez számos amerikai egészségügyi intézmény tartozik.

Normális vércukorszint+magas nátriumszint/alacsony koleszterinszint=nagyobb kockázat!
Kimutatták például, hogy a normális vagy alacsony vércukorszint társulva a magas nátriumszinttel vagy pedig az alacsony koleszterinszinttel mintegy 3,7-szeresére növeli a demencia valószínűségét. Az alacsony koleszterinszintet általában egészségesnek szokták mondani. A kutatók új módszere - amelynek számítógépes programját is mellékelik a publikációhoz - az ilyen, bonyolultabb kockázati tényezők felismerésére is alkalmas.

Folyamatos klinikai gyógyszertesztek folynak, hogy legyőzzék az Alzheimert
Grolmusz Vince, az ELTE professzora elmondta, hogy a világon állandóan folynak klinikai gyógyszertesztek, amelyekkel új gyógyszervegyületek hatásosságát vizsgálják kórházakban és klinikákon, gyógyszergyárak megbízásából és finanszírozásával. Minden ilyen vizsgálatsorozatot elvégeznek a vizsgálandó vegyülettel és placebóval, azaz hatóanyagot nem tartalmazó szerrel is egészségeseken és betegeken is.

A vizsgálatok eredménye a megrendelő gyógyszergyárak tulajdonát képezi és a vegyülettel végzett vizsgálatok sikeressége esetén a vizsgálatok eredményeit a gyógyszerengedélyező-hatóságokhoz kell benyújtani. Ha a tesztelt vegyület hatástalan volt, nem nyújtják be az eredményeket. A placebóval végzett vizsgálatok azonban semmilyen információt nem nyújtanak a vizsgált vegyületről, ezért azokat a gyógyszergyárak kockázat nélkül nyilvánosságra hozhatják. Ilyen - nagyon gondosan és szigorú protokoll szerint placebókkal végzett - vizsgálatok eredményeit gyűjtötte össze a CAMD, és ebből az igen jó minőségű, nagy halmazból tudtak dolgozni a magyar kutatók.

Lehetséges az Alzheimer lefolyásának lassítása? - Alzheimer-Epilepszia Kutatócsoport

Áttörést ért el az Alzheimer-kór esetén jelentkező epilepszia diagnosztizálásában egy magyar kutatócsoport. Az epilepsziás működészavar korai kezelése lassíthatja az Alzheimer-kór tüneteinek romlását, és hozzájárulhat a betegek életminőségének megőrzéséhez is.

Az Alzheimeres betegek negyede epilepsziás is
Ma Magyarországon közel kétszázezer, Alzheimer-kórban szenvedő ember él, akiknek életminősége csak a korai diagnózissal és kezeléssel őrizhető meg. A gyógyíthatatlan betegségben szenvedő betegek negyedénél epilepsziás rohamok mutathatóak ki, míg a páciensek felénél epilepsziás működészavar bizonyítható - olvasható az Országos Klinikai Idegtudományi Intézetben (OKITI) működő Alzheimer-Epilepszia kutatócsoport MTI-hez eljutatott közleményében.

80 beteget 3 évig vizsgáltak
A Nemzeti Agykutatási Program (NAP) által támogatott magyar tudósok az agy elektromos tevékenységét 24 órán keresztül regisztráló, 32 csatornás Holter-EEG készülékkel vizsgálták a kutatásban résztvevő mintegy 80 beteget, és három év alatt gyűjtött adatok elemzésével mutatták ki az összefüggést az epilepszia és az Alzheimer-kór között.

Ha kezelik az epilepsziát, lassul az Alzheimer is
- A kutatás eredménye azért jelentős, mert az epilepsziás demens betegek állapota a többi Alzheimer-kóros beteghez viszonyítva kétszer gyorsabban romlik. Mivel az epilepszia tüneteinek enyhítésére számos gyógyszerrel rendelkezünk, ez az Alzheimer-kór ellen új terápiás támadáspont lehet - idézi a közlemény Horváth András Attilát, a csoport kutatóorvosát. Az elsődleges eredmények azt mutatják, hogy bizonyos epilepszia-ellenes gyógyszerek alkalmazásával a betegek életminősége javítható és állapotuk romlása lassítható.
 
Sokhelyütt publikálták az eredményeiket
Az eredményeket eddig 11 nemzetközi és hazai szakmai fórumon publikálták, többek között olyan neves orvosi folyóiratban is, mint a Journal of Alzheimer's Disease. Az idén az Európai Neurológiai Akadémia Kongresszusán Amszterdamban mutatták be a kutatás eredményeit, neves szakértőkből álló bizottság döntése alapján a legfontosabb újdonságokat összegző szekcióban.

Az Országos Klinikai Idegtudományi Intézetben zajló kutatómunka nemzetközileg is kiemelkedő, a témával ugyanis mindössze néhány kutatócsoport foglalkozik világszerte, és speciális, koponyán belüli EEG-elvezetéseket a magyarokon kívül mindössze egy kutatócsoport végez az Egyesült Államokban - áll a közleményben, amely kiemeli: évente összesen 7,7 millió új demens beteget regisztrálnak világszerte. A demencia az egyik leggyakoribb időskori betegség, előfordulása az átlagéletkor emelkedésével évről évre nő. A demencia leggyakoribb oka az Alzheimer-kór.

Olvasd el ezt is!
Alzheimer: a betegek többsége későn fordul orvoshoz! Mik az Alzheimer tünetei? Megelőzhető a betegség? Szakorvos válaszol »

Forrás, fotó: MTI