Az ELTE Matematikai Intézetének PIT Bioinformatikai Csoportja közel száz alany agyi kapcsolatait leíró agygráfját vizsgálta: a kutatások szerint a nők agyának összeköttetetései sok szempontból „gazdagabbak”, illetve „jobbak”, mint a férfiak esetében. Az úttörő eredményeket a PLOS One folyóirat július 1-jén közölte.
Az régóta ismert statisztikai tény, hogy a férfiak agyának átlagos mérete és súlya nagyobb, mint a nőké, valamint a kutatók eddig is tudták, hogy az agy szürkeállományának a fehérállományhoz való térfogataránya a férfiaknál átlagosan nagyobb, mint a nőknél.

Az ELTE kutatói az Amerikai Egyesült Államok egy óriási kutatási programja, a Human Connectome Project adataival dolgoztak, a nagy mennyiségű és kiváló minőségű diffúziós MRI felvételből korábban 96 teljes agyi felvétel konszenzus-gráfját mutatták be. Az elkészült gráfokat most a gráfelmélet eszközeivel elemezték: kiderült, hogy a nők agygráfjai átlagosan több gráf-élet (azaz összeköttetést) tartalmaznak, mint a férfiak esetében.

Az ELTE PIT Bioinformatikai Csoportjának munkatársai, Szalkai Balázs és Varga Bálint – Grolmusz Vince professzor vezetésével – azt is megmutatták, hogy mind a jobb-, mind pedig a bal agyféltekén belül, akárhogyan is osztjuk ketté az agyféltekét két egyforma részre, a két rész között futó kapcsolatok minimális száma – amit minimális kiegyensúlyozott vágásnak is neveznek – a nők esetében nagyobb. Ezt a mutatót régóta használják – többek között – számítógépes hálózatok minőségének leírására: annál jobb egy hálózat, minél nagyobb ez az érték. A kutatásokból az is kiderült, hogy a nők agygráfja jobb nagyítógráf, mint a férfiaké. Mind a minimális kiegyensúlyozott vágás mérete, mind pedig a jobb nagyítógráf tulajdonság az agy belső, mély, „gazdagabb” kapcsolataira jellemző.

További érdekesség, hogy eddig számos publikációban jelent meg, hogy a „férfiak esetében – átlagosan - a szürkeállomány fehérállományhoz való aránya magasabb, mint a nőknél”. Ez a kijelentés ekvivalens azzal, hogy „a nők esetében – átlagosan – a fehérállomány a szürkeállományhoz való aránya nagyobb, mint a férfiaknál”. „Ha figyelembe vesszük azt, hogy – erős leegyszerűsítéssel – az agy fehérállományát az agyi kapcsolatokat fenntartó idegrostok alkotják, azt kaphatjuk, amit a csoportunk bizonyított: a nők esetében a relatíve nagyobb fehérállományban több kapcsolat köti össze a szürkeállomány területeit, mint a férfiak esetében” – tette hozzá Grolmusz Vince professzor.
A képeken az agyi MRI felvételek feldolgozásának egy köztes lépése, az idegpályák fehérállománybeli lefutása látható. Észrevehető, hogy az idegrostok az agy külső részein az agyból „kifelé” állnak. Ez azért van, mert a képeken a fehérállománybeli rostok láthatók, és az agy külső részein az agykéreg található (ez nincs a képen ábrázolva), az agykéregben kezdődnek és itt érnek véget az ábrázolt idegrostok. Ebből készült az agygráf úgy, hogy két agykérgi szürke állománybeli területet összekötöttek egy gráf-éllel, ha van köztük a képen is látható idegrost.
Olvasta már?
Paks II: súlyosan hiányos a környezeti hatástanulmány
Alkalmatlan a tervezett új paksi blokkokról készült környezeti hatástanulmány arra, hogy az alapján kiadható legyen az engedély az MVM Paks II. Zrt.-nek. Miközben a dokumentum alapvető kérdésekre nem ad egyértelmű választ, a hatásvizsgálati eljárás sem tükrözi a beruházás jelentőségét és fajsúlyát.
A társadalom kétféleképpen reagál: az egyik oldal több hivatalos segítséget sürget a migránsoknak, önkéntes csoportok segítenek a bajba jutottaknak, hogy megmutassák: vissza lehet fogni a gyűlöletet és a feszültséget. A másik tábor viszont azt követeli, hogy keményebben csapjanak le a jövevényekre. – A belefáradt magyarokat megosztja a menekülthullám, egyben táplálja a rasszizmust – írja a Reuters. Naponta mintegy 1500 migráns érkezik az országba, főként afgánok és szírek, és elsősorban Szerbia felől, ám amint túl vannak az adatok felvételén, szinte kivétel nélkül valamennyien továbbállnak nyugatra.
Kormányzati üzletfejlesztési pozíciót hozott létre az SAP, amelyre Klotz Tamást, az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) volt főtitkárát nevezte ki – adta hírül az SAP Hungary Kft. Az új pozíciót a szoftvercég növekvő kormányzati szerepvállalása indokolja. Tavaly óta (a KEF (Kormányzati és Ellátási Főigazgatóság) -listára feliratkozással) átlagosan havonta szerződtek, indítottak el közbeszerzésre kötelezett intézmények technológiai megújítást az SAP megoldásaival.
Vannak termékek, amiket elég nehéz érdekesen tálalni hisz’ pont abban rejlik az erősségük, hogy semmiben sem kirívóak. Egész egyszerűen teszik dolgukat, hozzák a kötelezőt. Nos, a mostani teszttárgyam is egy ilyen példány. Így tehát jöjjön egy beszámoló a "telefonok Ford Focusáról"! (A nyitó kép a Honorral készült kettőnkről...)
Alkalmatlan a tervezett új paksi blokkokról készült környezeti hatástanulmány arra, hogy az alapján kiadható legyen az engedély az MVM Paks II. Zrt.-nek. Miközben a dokumentum alapvető kérdésekre nem ad egyértelmű választ, a hatásvizsgálati eljárás sem tükrözi a beruházás jelentőségét és fajsúlyát.
Ez a számolás ideje. Évek, szerelmek, aztán a filmek. Mennyi, milyen, a hozadék, a maradék. Ha egy férfi túljut egy bizonyos koron, a hegyet már nem mássza, csak bandukol lefelé, akkor annak a számvetés már a saját történelme. Kamaszkor, ifjúság, naplemente, csajok, nők: vállalhatóak, szenvedélyesek, esetleg unaloműzőek. (A képen: Rebecca Ferguson.)
Akik tudják, azok is ritkán akarnak segíteni magukon. Európában évente 72 milliárd eurót emészt fel az agyi betegségek kezelése. Csaknem a kétszeresét, mint a szív- és érrendszeri, valamint a daganatos betegségek kezelése együttesen, amelyek ugyancsak rengetegbe, 32 milliárd euróba kerülnek. Ám ezek a betegségek szorosan kapcsolódnak az agyban lejátszódó folyamatokhoz, azok pedig a stresszhez.
Untertitel: Der Kriegsverbrecherprozess des Jahrhunderts und die, die ihn der Welt gezeigt haben – Regie: Paul Andrew Williams – Hauptdarsteller: Anthony LaPaglia (siehe Bild), Martin Freeman –UK/BBC, 2015, 90 Min. Für mich ein Doku-Thriller, Dokumentarisches wird mit Fiktion kunstvoll verwoben, dass eine Spannung entsteht, als würde der Zuschauer das Ergebnis nicht kennen.






