Agyi kapcsolatok iránya
Az ELTE kutatóinak a PLoS One folyóiratban 2019.áprilisában megjelent eredménye az agyi kapcsolatok irányával foglalkozik.
A világon először publikáltak egy olyan módszert, amellyel a strukturális MRI-vel megtalált kapcsolatok nagy részéhez az ingerület terjedésének irányára is lehet következtetni.
Az emberi agyban mintegy 80 milliárd idegsejt, neuron található. Egyedül egy-egy idegsejt sem könnyen leírható egység, azonban a teljes emberi agy képességeihez viszonyítva nagyon egyszerű funkciókat lát el. Az agy hihetetlenül bonyolult működése, amely az emberi civilizációt, kultúrát, tudományt és a művészetet létrehozta, az idegsejtek kapcsolódásainak, és az agy hálózatának működésére vezethető vissza.
Ennek a hálózatnak, a konnektomnak, azaz agygráfnak a felderítése és a tanulmányozása nagy hatékonysággal ma mágneses magrezonancia képalkotással, röviden MRI-vel végezhető. Diffúziós MRI-vel fel lehet deríteni az agyban az idegsejtek nyúlványaiból, az axonokból álló idegrostok lefutását, és meg lehet rajzolni ezt a hálózatot, azaz az agy gráfját. Azonban a jelenlegi módszerek nem teszik lehetővé a kapcsolatok sejt-szintű felderítését: az MRI-t használó módszerekkel az agy mintegy 1000 területe között lefutó, makroszkopikus idegrostokat tudjuk láthatóvá tenni.
Az ELTE PIT Bioinformatikai Kutatócsoportja több éve foglalkozik az agygráfok szerkesztésével és elemzésével. A most megjelent eredményük az agyi kapcsolatok irányával foglalkozik: a világon először publikáltak egy olyan módszert, amellyel a strukturális MRI-vel megtalált kapcsolatok nagy részéhez irányt lehet rendelni.
Ez azért érdekes, mert az egyes axonokban az ingerület terjedésének jól meghatározott iránya van, és ez sok axonkötegre is érvényes. Ezt az irányt az MRI nem képes megmutatni, de az ELTE kutatócsoportja (Dr. Szalkai Balázs, Dr. Kerepesi Csaba, Varga Bálint és Grolmusz Vince professzor, a kutatócsoport vezetője) az általuk felfedezett CCD jelenséggel meg tudja jósolni, több száz MRI felvétel felhasználásával. A módszert, az irányításra használt algoritmust valamint több, mint 400 irányított agygráfot a PLoS One folyóiratban megjelent cikkük írja le.
Alapkutatással a szuperbaktériumok ellen
Az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontban születő egyedi ötletek áttörést hozhatnak az egyre fenyegetőbb antibiotikum-krízisben.
Megdőlt a mélységi rekord
Victor Vescovo üzletember és felfedező a Mariana-árok mélyére ereszkedett.
Cigarettavég: hamvadjon, de ne füstöljön!
Jó hír, hogy a technológiai fejlődés egyre tisztábban láttatja velünk a füstmentes jövőt.
Bőrszárnyú dinoszaurusz maradványait tárták fel Kínában
Dr. Min Wang és munkatársai egy meglehetősen fura szerzetről számoltak be.
Alagútfúró gépet terveznek holdi körülményekre
A Holdon, legalábbis eleinte a felszín alatt lesz a legnagyobb biztonságban az ember, ezért szükség lehet alagútfúró berendezésekre is.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
