Az ELTE kutatói a világon először publikáltak egy olyan módszert. Ezzel a strukturális MRI-vel megtalált kapcsolatok nagy részéhez irányt lehet rendelni.

Az emberi agyban mintegy 80 milliárd idegsejt, neuron található. Egyedül egy-egy idegsejt sem könnyen leírható egység, azonban a teljes emberi agy képességeihez viszonyítva nagyon egyszerű funkciókat lát el. Az agy, az agyi kapcsolatok hihetetlenül bonyolult működésűek. Az emberi civilizáció, kultúra, tudomány és a művészet létrehozása az idegsejtek kapcsolódásainak, az agy hálózatának működésére vezethető vissza.

Ennek a hálózatnak, a konnektomnak, azaz agygráfnak a felderítése és a tanulmányozása nagy hatékonysággal ma mágneses magrezonancia képalkotással, röviden MRI-vel végezhető. Diffúziós MRI-vel fel lehet deríteni az agyban az idegsejtek nyúlványaiból, az axonokból álló idegrostok lefutását, és meg lehet rajzolni ezt a hálózatot, azaz az agy gráfját. Azonban a jelenlegi módszerek nem teszik lehetővé a kapcsolatok sejt-szintű felderítését. Az MRI-t használó módszerekkel az agy mintegy 1000 területe között lefutó, makroszkopikus  idegrostokat tudjuk láthatóvá tenni.

Az ELTE PIT Bioinformatikai Kutatócsoportja több éve foglalkozik az agygráfok szerkesztésével és elemzésével.

Az, hogy a strukturális MRI-vel megtalált kapcsolatok nagy részéhez irányt lehet rendelni azért érdekes, mert az egyes axonokban az ingerület terjedésének jól meghatározott iránya van. És ez sok axonkötegre is érvényes. Ezt az irányt az MRI nem képes megmutatni. De az ELTE kutatócsoportja (Dr. Szalkai Balázs, Dr. Kerepesi Csaba, Varga Bálint és Grolmusz Vince professzor, a kutatócsoport vezetője) az általuk felfedezett CCD jelenséggel meg tudja jósolni, több száz MRI felvétel felhasználásával. A módszert, az irányításra használt algoritmust, valamint több mint 400 irányított agygráfot a PLoS One folyóiratban most megjelent cikkük írja le, az általuk kiszámított agygráfok szabadon elérhetőek ezen az oldalon.