Az eredm�nyeket a rangos Cognitive Neurodynamics c�m� lapban tett�k k�zz�.
A huszadik sz�zadban haszn�lt anat�miai agyi atlaszokon mind�ssze 80 emberi agyi ter�letet jel�ltek meg a tud�sok. M�ra – a nagy felbont�s� �s j� min�s�g� MRI felv�teleknek k�sz�nhet�en – lehet�s�g ny�lik arra, hogy a kutat�k ezern�l t�bb agyi ter�letet azonos�tsanak konzisztensen, azaz a k�l�nb�z� fejm�rettel �s alakkal rendelkez� emberi alanyok agyi ter�leteit egym�shoz rendelj�k. A nem-invaz�v MRI felv�telekb�l lehets�ges az agyi ter�letek k�z�tti kapcsolatok felt�rk�pez�se is, valamint fontos k�rd�s az is, hogy mely agyi kapcsolatok fordulnak el� sok �s melyek csak kev�s embern�l.
Az ELTE kutat�i 2015-ben publik�lt�k
az emberi agy �sszek�ttet�seinek konszenzus-modellj�t: ez azt jelenti, hogy a szem�lyes v�ltoz�konys�got kisz�rve, a modell csak a sok alanyn�l megtal�lhat� kapcsolatokat tartalmazza, azaz az agygr�f egy egy�n agya helyett a k�z�s, emberi agygr�f kapcsolatait �rja le. A mostani, tov�bbfejlesztett „Budapest Reference Connectome Server" 3. verzi�ja m�g pontosabb sz�r�seket tesz lehet�v�. Az ELTE-s kutat�k az Amerikai Egyes�lt �llamok egy �ri�si kutat�si programja, a Human Connectome Project nagy mennyis�g� �s kiv�l� min�s�g� diff�zi�s MRI felv�teleit haszn�lt�k.
Szalkai Bal�zs, Kerepesi Csaba, Varga B�lint doktoranduszok �s
Grolmusz Vince egyetemi tan�r t�bb mint 470 eg�szs�ges alany MRI felv�teleib�l, sokf�le param�ter be�ll�t�s�val gener�ltak konszenzus konnektomokat, azaz olyan agygr�fokat, amelyekbe csak akkor ker�lhetnek be egyes agyi kapcsolatok, amennyiben azok el�g sok alanyn�l jelen vannak. Az �gy gener�lt agygr�fok t�bbf�le form�tumban let�lthet�k tov�bbi feldolgoz�sra, valamint a szerver
weblapj�n azonnal megtekinthet�ek, forgathat�ak, nagy�that�ak. A ritk�n �s a gyakran el�fordul� kapcsolatok megk�l�nb�ztet�se az�rt is �rdekes lehet, mert a kev�s embern�l el�fordul� kapcsolatok lehetnek m�r�si hib�k, vagy �ppen valamilyen olyan ritka jelens�g megnyilv�nul�sai, amelyek valamely betegs�g k�vetkezm�nyei, vagy �ppen ellenkez�leg, j�rhatnak valamilyen rendk�v�li szellemi vagy m�v�szi k�pess�ggel is.
Az elm�leti felhaszn�l�s mellett a szerver lehet�s�get ny�jt az agykutat�knak arra, hogy a „szok�sos, gyakori, �ltal�nos" agyi kapcsolatokat le�rj�k: ez az�rt rendk�v�l fontos, mert p�ld�ul a patol�gusok nagy, j�l �ssze�ll�tott k�pes adatb�zisok alapj�n d�ntik el egy mint�r�l, hogy az norm�lis vagy rendellenes-e: �gy az eg�szs�ges alanyokn�l gyakori �s kev�sb� gyakori agyi kapcsolatok felismerhet�v� v�ltak.
