DNS szakaszok
Fotó: Profimedia
A lényeg, hogy rövid DNS szakaszok előfordulási gyakoriságából lehet következtetni arra, hogy a minta egészséges vagy cukorbeteg alanytól származik-e. A publikáció a Genomics folyóiratban 2016. március 3-ai számában jelent meg. A cikket jegyzi: Szalkai Balázs PhD-hallgató és Grolmusz Vince egyetemi tanár.
Mióta a baktériumok azonosításához a kutatók főként a bakteriális örökítő anyag, a DNS leírását, és nem baktériumok táptalajon való tenyésztését használják, kiderült, hogy több betegségben az emberi bélflóra jelentősen különbözik az egészségesekre jellemző bélflórától. A kutatók korábban ezeket a különbségeket az autizmus spektrumzavarban, különböző gyulladásos bélbetegségekben és a II. típusú cukorbetegségben szenvedők esetében is azonosították.
A bélbaktériumok fajok, illetve magasabb rendszertani egységek szerinti leírása bonyolult eljárás – az ELTE kutatói azonban egészen rövid DNS szakaszok előfordulási gyakoriságát mérték, és ebből következtetni lehet arra, hogy a minta egészséges vagy II. típusú cukorbeteg alanytól származik-e. A közleményben példaként említett kilenc nukleotid hosszú TGTGGTGTA sorozat statisztikailag szignifikánsan gyakrabban fordul elő az egészséges bélflórát alkotó baktériumok DNS-ében, mint a II. típusú cukorbetegektől származó mintákban. A felfedezés a későbbiekben alkalmas lehet olyan új, egyszerű diagnosztikai eljárások kifejlesztésére, amelyek megjósolják, hogy kiknél várható a cukorbetegség kifejlődése.