Nukleotidok egy DNS-szakaszban
Illusztráció: Profimedia
Szalkai Balázs doktorandusz és Grolmusz Vince egyetemi tanár, arra jöttek rá, hogy például az ATAATGGC sorozat sokkal gyakrabban fordul elő kínai mintákban, mint európaiakban. A A adenin, a T timin, a G guanin és a C citozin nukleotidot jelöli. A rövid DNS szakaszok statisztikailag szignifikáns különbségeinek leírásával lehetőség nyílhat olyan egyszerű diagnosztikai eszközök kifejlesztésére, amelyek az emberi enterotípusokat (élőlények osztályozása bélflórájuk bakteriológiai ökoszisztémája alapján) meg tudják határozni.
A különbségek leírásával lehetőség nyílhat a bélflórát jellemző egyszerű diagnosztikai eszközök kifejlesztésére. Az eredményeket bemutató tanulmány a BBA General Subjects folyóiratban jelent meg.
Néhány évtizeddel ezelőtt a kutatók úgy gondolták, hogy az ember génállománya önmagában határozza meg az ember egyedfejlődését és betegségeit. Később azonban kiderült, hogy az emberi agy kapcsolatai vagy az immunrendszer fejlődése sok véletlen lépést tartalmaz. Ilyen véletlen lépések okozzák például, hogy egypetéjű ikrek egyike 1-es típusú cukorbetegség alakul ki, míg a másikuknál nem. Hasonlóan, az emberi bélflóra is inkább környezeti hatásoktól és csak kevésbé az emberi genomtól függ. Néhány évvel ezelőtt egy nemzetközi kutatócsoport az emberi bélbaktériumokat tanulmányozva néhány emberi enterotípust határozott meg, ezek olyan különböző baktériumközösségek, amelyek megléte embercsoportokra, illetve ugyanazon földrajzi területen élő emberekre (például Japán) jellemzőek.
Az enterotípusok leírása, illetve vizsgálata azért is érdekes, mert ha lényegesen különböző bélflórával rendelkező két betegnek ugyanazt a tablettát adjuk, akkor ez egyik beteg bélflórája a gyógyszer hatóanyagait máshogy bonthatja le, mint a másik beteg bélflórája, és így ugyanaz a gyógyszer nem ugyanazt a hatást fogja kifejteni, akár nagyon közeli vagy azonos humán génállománnyal rendelkező betegek esetében sem.