Az agyi kapcsolatok fejl�d�s�nek dinamik�j�t �rt�k le az ELTE kutat�i.
A tud�sok azt felt�telezik, hogy a n�vekv� f�hoz hasonl� strukt�ra az emberi agy kapcsolatainak fejl�d�s�t �rja le: a most felfedezett jelens�g az agyi kapcsolatok ir�ny�nak meghat�roz�s�ra is alkalmazhat�nak l�tszik. A publik�ci� a rangos PLOS ONE foly�iratban jelent meg - sz�molt be az int�zm�ny k�zlem�nyben.
Az ELTE Matematikai Int�zet PIT Bioinformatikai Csoportja �vek �ta foglalkozik az Amerikai Egyes�lt �llamok egy agytudom�nyi kutat�si programja, a Human Connectome Project adatainak gr�felm�leti, matematikai feldolgoz�s�val. 2015-ben elk�sz�tett�k az emberi agy �sszek�ttet�seinek konszenzus-modellj�t: a szem�lyes v�ltoz�konys�got kisz�rve, a modell csak a sok alanyn�l megtal�lhat� kapcsolatokat tartalmazza, azaz az agygr�f egy egy�n agya helyett a k�z�s, emberi agygr�f kapcsolatait �rja le, a webszervert kor�bban a Neuroscience Letters m�ltatta. A tavalyi eredm�nyre �p�l a 2016. j�nius 30-�n a rangos PLOS ONE has�bjain megjelent felfedez�s.
A biol�gi�ban rendk�v�l ritk�n fordul el� az, hogy ugyanazon a cs�cshalmazon sok k�l�nb�z� gr�fot vizsg�lnak. Az agygr�fokn�l azonban ez a tipikus helyzet: a cs�csok az agy sz�rke�llom�ny�nak anat�miailag azonos�tott 1-1,5 cm2-es ter�leteinek felelnek meg, �s k�t cs�cs �llel van �sszek�tve, amennyiben egy diff�zi�s MRI-alap� elj�r�ssal k�zvetlen, idegrostokb�l �ll� �sszek�ttet�st fedeznek fel a cs�csoknak megfelel�, sz�rke�llom�nybeli ter�letek k�z�tt. A webszerver seg�ts�g�vel lehet megjelentetni �s �br�zolni a kisebb, illetve a nagyobb gyakoris�ggal megjelen� agyi kapcsolatokat, azaz az agygr�f ritk�bban �s gyakrabban el�fordul� �leit.
Az ELTE-s kutat�csoport doktori hallgat�ja, Kerepesi Csaba a webszerver publik�l�sa ut�n, rendk�v�l meglep� �szrev�telt tett. Azok az �lek, amelyek a vizsg�lt alanyok 100%-�ban jelen vannak, nyilv�nval�an kevesebben vannak, mint azok az �lek, amelyek csak az alanyok legal�bb 75%-ban vannak jelen, �s ezek kevesebben vannak, mint azok, amelyek legal�bb 50%-ban vagy mondjuk legal�bb 25%-ban vannak jelen. Teh�t ha tekintj�k azokat az agyi kapcsolatokat, amelyek az alanyok legal�bb x %-�ban vannak jelen, �s az x-et cs�kkentj�k 100-t�l 1-ig, akkor egyre t�bb kapcsolatot kapunk, egyre t�bb �l lesz a gr�funkban.
A megd�bbent� �szrev�tel az, hogy az �lek nem v�letlen�l, sz�tsz�rva jelennek meg az x param�ter cs�kkent�s�vel, hanem egy n�veked� f�hoz hasonl�an, t�bbnyire a m�r meglev� �lekhez csatlakozva.
Az ELTE PIT Bioinformatikai Csoportj�nak kutat�i, Kerepesi Csaba, Szalkai Bal�zs �s Varga B�lint doktoranduszok �s Grolmusz Vince egyetemi tan�r azt felt�telezik, hogy a n�vekv� f�hoz hasonl� strukt�ra az emberi agy kapcsolatainak fejl�d�s�t �rja le. Az els�k�nt megjelen� kapcsolatok szinte minden alanyban ugyanolyanok, �s a kapcsolatok kialakul�sa sor�n az apr�, egyedi k�l�nbs�gek fokozatosan �sszead�dnak, �s �gy a k�s�bb kialakul� kapcsolatok eset�ben az egy�nek k�z�tti v�ltoz�konys�g m�r j�val nagyobb, mint az el�bb kialakul�k k�z�tt volt.
Ha a fenti felt�telez�s helyt�ll�, akkor – az agyi kapcsolatok fejl�d�s�nek le�r�s�n k�v�l – az agyi kapcsolatok ir�ny�nak meghat�roz�s�ra is alkalmazhat�nak l�tszik a most felfedezett jelens�g; erre id�ig az MRI-alap� m�dszerek nem adtak m�dot.
